Híreink

Nachrichten

Háború három kontinensen

Sikerült tető alá hozni ugyanakkor, 200 év ellenségeskedés után a Habsburg-francia szövetséget a poroszok ellen. Franciaországnak érdeke ugyan, hogy az osztrák házat visszaszorítsa, de méginkább, hogy Anglia kereskedelmét korlátozza, támogassa Spanyolországot, erős szövetségesei legyenek északon. Hódító céljai arra törnek, hogy határait a Rajnáig tolja ki. Jelenleg Franciaország tart Ausztriától, főleg mert az Oroszországgal is összefoghat, de az egymásra utaltság kölcsönös, hiszen még inkább tart Angliától, míg Ausztria Poroszországtól.

Lapzárta után érkezett: a francia csapatok vereséget szenvedtek Kanadában az angoloktól és a Mississippi völgyében. Indiában is gyengültek a francia pozíciók. 
 1756-63

Harruckern János György

Svábok, rácok, oláhok

A letelepedés rendezetten folyik

Mióta Magyarországról kitakarodtak a törökök, egész megyényi területek lakatlanok. A kormány most telepítésekkel próbálja ezeknek a területeknek a gazdaságát fellendíteni. Az ország középső részére, és elsősorban a Temesközbe érkeznek katolikus svábok, akik újjáépítik a területet. Legújabban sikeres telepítésről számolhatott be báró Harruckern, aki Sváb-Frank és Rajna kerületekből hívott ide embereket. 

A vallásnak szabad gyakorlatát megengedte az új lakóknak, mindenféle nemzet: magyar, német, tót, rác, oláh barátságosan felvétetett, mindazonáltal minden nemzetnek, mindegyik vallásbélinek különösen kimutatott helyen kellett megtelepedni. Harruckern igen kevés robotot és adót kívánt tőlük, ellenben az ő szerető jobbágyinak víg kedvvel tett szükséges szolgálataikat örömmel szemlélte. Ezáltal kevés esztendők alatt a puszta, üres jószágon majd egészen új helységek épültek fel, mely azoknak hihetetlenül tetszik, kik azokat nem látták. Ott, hol azelőtt 50-60 esztendővel egy füstös gulyás gunyhó valami török ferdő, örmények szállása és majorja állott, ott mostanság 500, 600, 800 és 1000 házakbul álló helységek vagynak, melyek 5000, 6000 és 8000 lakókkal is bővölködnek. 

Ezelőtt 50 esztendőkkel alig egynéhány ezer emberek helyett most 60 és 70 000 emberek is élnek a Harruckern jószágon. Sajnos a bevándorlók helyzete nem mindig ilyen rózsás, ahogy egy riportalany nyilatkozta: "Egy kis piszkos kocsmát találtunk ott. A szobát csakhamar megtöltötte a nép, s veszekedni kezdett az ülőhelyek miatt. Bőgtek a gyerekek, ordítottak az öregek. Végül a korcsmáros rendet csinált, a svábokat részben az istállóban helyezte el, részben felküldte a padlásra. 

A szobából csakhamar egy bűzhödt izzasztókamra lett, minthogy nem bírtam ki itt a tartózkodást, magam is felmásztam a padlásra, ahol életem legnyomorúságosabb éjszakáját töltöttem. Lent a szobában még nagyobb volt a zaj. Reggel felé véres fejekkel másztak elő az emberek, legtöbben részegen tántorogtak a hajóhoz. Egyiknek vér csorgott az arcán, másik kalap nélkül bandukolt, ki káromkodott, ki fenyegetőzött, az apró svábok siralmas ordításának nem volt vége." Értesüléseink szerint Károlyi Sándor gróf levélben fordult az udvarhoz, hogy támogassa a letelepítést.

Új orosz főváros épül

Modernizáló törekvések jellemzik az új orosz cár, Nagy Péter uralmát. Az uralkodó most, hogy országát meleg tengeri kikötőhöz juttassa, új fővárost építtet a Néva partján. Szentpétervárnak kedvezőtlen az éghajlata, a terület mocsaras, az építés körülményei nehezek, de a munka gyorsan halad.

Szentpétervár helyén valaha tizenöt kis tanya állott, amelyekben svéd halászok éltek. Miután ezt a helyet Moszkva elfoglalta, a kis falut felgyújtották, és a cár ezen a helyen egy kétszobás kis házat építtetett, amelyben ő maga élt. Ebben a házban vázolta fel a város tervét, felmérte a folyó partjait, mellékfolyóit és csatornáit. Ez a város ma már hatalmas, és ha a cár még valameddig él, városóriást csinál belőle. Minden szenátornak, miniszternek és főúrnak saját palotát kellett építtetnie, amikor elrendelték-némelyiknek hármat is. Szerencsés volt az, akinek száraz helyet jelöltek ki, de akinek mocsár és latyakos talaj jutott, annak alaposan főhetett a feje, amíg lerakta az alapot, kivágta az erdőt, mivel a talaj annál mélyebb fekvésű és mocsarasabb, minél közelebb esik a tengerhez. 

A Néva innenső partján a házak a cári palotáig húzódnak. Ezekből három van: két nyári és egy téli, szép kertekkel. Maga a cár mondta: "Ha még három évig élek, szebb kertem lesz, mint Versailles-ban a francia királynak. "És valóban, a tengeren márványszobrok és oszlopok tömegét hozták ide Velencéből, Itáliából és Hollandiából. Nem található egyetlen város sem a világon, amelynek úgyszólván minden lakója oly rengeteg nyelvet beszélne. Még a legkisebb cseléd is beszél oroszul, németül és finnül, a többé-kevésbé műveltek között pedig gyakran találkozni olyanokkal is, akik nyolc vagy kilenc nyelven tudnak, és néha mulatságos módon össze is zagyválják őket.  1720

Poroszos fegyelem

Berlini tudósítónktól

A porosz hadsereg Európa legerősebbikévé válhat, ha ilyen ütemben folyik tovább kiképzése. 

 A porosz nemesség ugyanolyan kiképzést kap, mint egy közlegény. Az egyik junker elmondta, hogy gyakran öt teljes órán keresztül állnak egyenruhába préselődve, keresztben és hosszában szálegyenesen menetelnek, miközben szakadatlanul villámgyors kézmozdulatokat kell végrehajtaniuk. Aztán halálosan fáradtan megérkeznek a kaszárnyába, ahol egy csapásra kell rendbe hozni a ruhákat, minden egyes foltocskát kiszedni, ugyanis a kék mentét kivéve az egész uniformis fehér. Puska, patrontáska, kardszíj, az összes gomb az egyenruhán: mindent tükörfényesre kell tisztítani. A legapróbb fegyelmezetlenség esetén köszöntésképpen először is alaposan elverik a katonákat.

Heine: Poroszok
Fafejű népség és pedáns,
mely srófra jár; ha lép, csak
szögben fordul, s arcára dölyf
fagyott rá, mint a jégcsap.
Mereven jár, mint gyertyaszál,
azt hinnéd mind lenyelte
a botot mely egykoron
mindezt beléje verte.

A király, Nagy Frigyes maga is rendkívűl katonás. Uralomra kerülése (1740) óta reformokat hajt végre országában, ahogy erről Voltaire-nek egy levélben beszámolt: "Egész tehetségem szerint azon fáradtam, hogy megtegyem a közjó érdekében a legalkalmasabb intézkedéseket. Először is azzal kezdtem, hogy gyarapítottam az állam erejét tizenhat zászlóaljjal, öt huszárszázaddal és egy testőrszázaddal. Megvetettem a mi új akadémiánk alapját. A kereskedelem és az ipar számára új kollégiumot szerveztem, festőkkel és szobrászokkal tárgyalok. Berlinben csak selyem-, gyapjú-, és porcelánmanufaktúrák felállításának van értelme, mert itt sok elegáns, külföldi ember él, aki az ilyesmit szereti. Más gyárakat hasznosabb kisvárosokba telepíteni, ahol a lakbérek, a fa- és élelmiszerárak alacsonyabbak. Mert a fődolog az, hogy a munkások a lehető legolcsóbban megéljenek. Akkor a munkaadóknak nem kell annyi munkabért kifizetniük, s olcsóbban adhatják áruikat."

Bécsi Magyar Kurír | 1715-1789 | Üdvözlünk a világosság korában!  © Vit Olivér 2017
Az oldalt a Webnode működteti
Készítsd el weboldaladat ingyen! Ez a weboldal a Webnode segítségével készült. Készítsd el a sajátodat ingyenesen még ma! Kezdd el