Megkérdeztük... Diderot-t, az Enciklopédia szerkesztőjét



Curír: Ön a század legfontosabb eseményének tartja az Enciklopédia megjelenését. Miért ?
Diderot: Egy enciklopédia célja valójában az, hogy összegyűjtse az egész földön elszórt ismereteket; hogy általános rendszerüket bemutassa kortársainknak és átadja az utánunk következőknek, nehogy az elmúlt századok munkássága hiábavaló fáradozássá váljék a rákövetkező századokban; hogy unokáink tanultabbak lévén egyben erényesebbeké és boldogabbaká legyenek, mi pedig úgy halhassunk meg, mint akik nagy szolgálatokat tettek az emberi nemnek.
Curír: Támogatta-e munkájukat a kormány ?
D.: Ha a kormányzat beleavatkozik az ilyen munkába, sosem fog elkészülni. Minden befolyása szorítkozzék a végrehajtás előkészítésére. Az uralkodó egyetlen szava palotát varázsolhat a füves mezőn, de egy irodalmi társasággal nem úgy áll a dolog, mint egy napszámos-csapattal. Az udvarnál ilyen ötlet nem merül fel. A hatalmasok irodalmi tervei olyanok, mint a levelek: ősszel lehullanak. Ha az a személy, akire az uralkodó rábízta az ügyet, meghal, a munkálatok elakadnak.
C.: Ön szerint az Enciklopédiának naprakésznek kell lennie.
D.: A felfogások megöregszenek és letűnnek, némely találmányok iránt az érdeklődés napról napra csökken, majd teljesen megszűnik. Olyan buktató ez, amit magunk is éreztünk.
C.: A mű részletesen tárgyalja a kézművességet is. Egy irodalmár honnan szerez erről ismereteket ?
D.: Vettük a fáradságot és elmentünk kézművesek műhelyeibe, kifaggatuk őket, szavukat lejegyeztük, kibogoztuk belőle a szakkifejezéseket. De a gyakorlatlanság a mesterségekről szóló írások megszövegezésében megnehezíti az érthető magyarázatot. Ezért adtunk ki két kötetnyi ábrát. Az olvasó kinyitja az illusztrációk valamelyik kötetét; megpillant egy figyelmét felkeltő gépet, tegyük fel, papírmalmot. Szemben azt fogja olvasni: 50., 51., 60., stb. ábra, Papírmalom, majd megkapja a gépek tömör leírását.
C.: Az előszóban olyan "nagy emberekre" hivatkozik, akik a felvilágosodást-és így az Enciklopédiát is- gondolataikkal előkészítették. Kik ők ?
D.: Francis Bacon, aki felosztotta a természettudományokat, és ismertette a kísérleti fizika fontosságát; Descartes, aki az algebrát fejlesztette ki és a geometriát is, először jött rá, hogy kell moz-gástörvényeknek létezniük. Végül itt van Newton, aki feltalálta a differenciál-és integrálszámítást, felfedezte a gravitációt, egészen új optikát alkotott, bebizonyította, hogy világunk kiszámított törvények alapján működik. Ezek hát a fontosabb lángelmék.
C.: Köszönöm a beszélgetést.