FRANCIA ENCIKLOPÉDIA --- Ezekben a bejegyzésekben bemutatjuk a legfontosabb címeket, melyek századunk nagy és fontos sorozatának lapjain jelentek meg.
Mivel az emberi természet minden emberben ugyanolyan, világos, hogy a természetjog szerint
mindenkinek úgy kell becsülnie és kezelnie a többieket, mint megannyi vele természet szerint
egyenrangú lényt, vagyis mint hozzá hasonló embert.
Az emberek ezen természetes egyenlőségének alapelvéből több következtetés adódik. Sorra veszem
a főbbeket:
1. Ebből az elvből következik, hogy az emberek természetüknél fogva mind szabadok, és hogy
az ész csak boldogulásuk érdekében tehette őket függőkké.
2. Az életkörülmények különbségei, a nem esség, a hatalom, a vagyon stb. által a politikai
kormányzatban létrehozott egyenlőtlenségek ellenére azoknak, akik a legmagasabbra
emelkedtek a többiek föle, úgy kell bánniok az alattuk állókkal, mint velük természet szerint
egyenrangúakkal: kerüljenek minden sértést, semmit ne követeljenek azon felül, amivel nékik
tartoznak, viszont emberségesen követeljék azt, ami kétségbevonhatatlanul jár nekik.
3. Aki nem szerzett különleges jogot arra, hogy valamiféle kivételezésre tarthasson igényt, nem
törekedhet többre, mint mások; ellenkezőleg, egyenlő mértékben kell megengednie nekik
ugyanazon jogok élvezetét, amelyeket magának önkényesen megkövetel.
4. Bármit, ami többeknek közös joga, vagy közösen használjanak, vagy fölváltva birtokoljanak,
vagy osszanak föl egyenlő részekre az egyformán jogosultak között, vagy nyújtsanak helyette
méltányos és meghatározott kárpótlást, vagy ha mindez lehetetlen, húzzanak sorsot: ez elég
kellemes megoldás, amely lehetetlenné teszi a lenézés vagy részrehajlás minden gyanúját, s
mégsem csökkenti a megbecsülést azok iránt, akikre nézve kedvezőtlen.
